Menü Klíma főoldal +36-70-443-3171 +36-70-443-3171 kapcsolat@nagyonklima.hu

A kültéri egység elhelyezése

A klíma kültéri egységének elhelyezése egyes esetekben legalább olyan fontos, mint a beltéri egységé. Ez főleg radikális kihasználtság mellett számít, amikor nagyon hideg időben, fűtésre szeretnénk használni a készüléket, vagy éppen a legnagyobb tikkasztó nyári melegben.

A legtöbb klíma 43-46°C külső hőmérsékletig képes hűteni, ami léghőmérsékletet jelent első sorban, tehát nem az számít, hogy a burkolat tetejét tűzi a nap és az 60°C-os. Ha viszont a készülék nem tud elegendő friss levegőt átforgatni a hőcserélőjén, könnyen veszíthet a teljesítményéből vagy akár túlmelegedhet. Nem kell megijedni, ha visszahűl az idő egy picit a készülék ismét képes lesz hűteni, de hőszivattyúról lévén szó, ezt is figyelembe kell venni az elhelyezéskor. Teljesen zárt térbe, például olyan pincébe vagy padlásra ahol a szellőzés nem megoldott ezért nem szabad elhelyezni a kültéri egységet. - Amikor a beltéri hűt, a kültéri fűt. Ha zárt térbe kerül a kültéri és nincs megfelelő szellőzés egy idő után túl fog melegedni.

Fűtés esetében már sokkal fontosabb dolgokat is figyelembe kell venni: a szellőzés szintén nagyon fontos, viszont a kültéri egység lesz a hideg egység, míg a beltéri lesz a meleg. Ez azt jelenti, hogy a kültéri egységen le fog csapódni a levegőből a pára, és csöppögni fog belőle a kondenzvíz. Hogy mennyi, azt szinte lehetetlen kiszámítani, mivel rengeteg mindentől függ.  (pl. a külső hömérséklettől, a levegő páratartamától, a készülék légszállításától, a hőcserélő felületétől, a beltérin beállított hőmérséklettől és még 4-5 dolgot biztosan ide lehetne sorolni, de teljesen felesleges) A kondenzvíz csupán addig kondenzvíz, amig plusz fokban fűtünk a klímával, ha kint fagypont alá hűl a levegő, a pára azonnal rá fog fagyni a hőcserélőre és hogy a készülék megfelelően tudjon működni továbbra is, időnként ezt a jeget leolvasztja magáról. (A leolvasztási ciklus szintén változó, mind az időközök mind azoknak az időtartama) Ekkor akár 5 liter víz is lezúdulhat a kültéri egységről, pillanatok alatt.

Fontos tehát ezt a vizet elvezetni valahova, hogy ne a készülék alatt gyűljön fel egy jégoszlopként, hanem egy megfelelő helyre távozzon. A legfontosabb, hogy ne egy másik kültéri egységre follyon rá és fagyjon oda! Hogyan csináljuk, hogy ne fagyjon bele a csőbe amivel elvezetjük azt? Fűtőszállal. Drága móka lehet, ha hosszan akarjuk elvezetni (legalábbis a villanyszámlán érezni fogjuk), mivel méterenként kb 30-40W/óra a fogyasztása egy ilyen fűtőszálnak. Érdemes egy termosztátot is bekötni, hogy csak fagypont alatt fűtse a kondenzvíz elvezető csövet.

Nem elhanyagolható tényező a hó sem. Ugyan az elmúlt években elég csekély mennyiségű hó esett, de mindenképpen érdemes felkészülni és kiemelni a kültéri egységet ha az a földre vagy éppen a tetőre lett elhelyezve. Erre alkalmas lehet egy épített, horganyzott fémből készült tartókonzol.

Hűtéstől vagy fűtéstől függetlenűl, a kültéri egységet fontos, hogy karbantartáskor tisztítani tudja a szerelő, vagy szükség esetén a nyomást ellenőrizni tudja a rendszerben. Ezért mindenképp érdemes olyan helyre szereltetni (ha alpinista is szükséges a telepítéshez például), hogy a kültéri egység hátulja és bekötési oldala hozzáférhető legyen.