kapcsolat@nagyonklima.huMit kell tudni hőszivattyú beépítés előtt?
Az elmúlt években egyre többen fordultak az alternatív fűtési megoldások felé. A gáz és a fafűtési rendszerek üzemeltetése 2022-ben a duplájára, sőt, volt, ahol a triplájára nőtt. Emiatt pedig egyre többen gondolkodtak el azon, hogy a megújuló energiaforrások sokkal kifizetődőbbek lehetnek. Ezek a megoldások amellett, hogy tiszta, környezettudatos fűtési lehetőséget biztosítanak, még költséghatékonyak is lehetnek.
A hőszivattyúk értéke tehát az elmúlt években felértékelődött, ám mielőtt ezt a lehetőséget választanánk, számos körülményt figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy egy ilyen rendszer beépítésre kerülhessen. A típusválasztás mellett például helyigénnyel is számolunk kell. A következőkben arra keressük a választ, hogy mit is érdemes tudni és átgondolni egy hőszivattyú rendszer beépítése előtt.
Hogyan is néz ki egy hőszivattyú rendszer?
A hőszivattyúk lényegében a külső környezet hőjét használják fel, és az abból előállított energiát használják fel, legyen szó hűtésről, vagy fűtésről. A külső környezet lehet a levegő, a talajvíz vagy maga a talaj. Az elv a hűtőgép működéséhez hasonlít, ahol ugyebár a melegből képződik hideg, hűtés esetén a hőszivattyú is így működik, fűtés esetén pedig ennek pont a fordítottja, vagyis a hidegebb közegből képződik a meleg. Ehhez persze energiára is szükség van, ugyan a felhasznált elektromos áram meglehetősen csekély egy elektromos fűtőtest felhasználási energiájához képest.
Egy hőszivattyú segítségével tehát a gázt, a fát, vagy a szenet teljesen ki is zárhatjuk a fűtés vagy meleg víz előállításához, de az elektromos áram felhasználása is csökkeni fog.
Milyen hőszivattyúban érdemes gondolkodni?
A hőszivattyúknak is többféle típusa van, melyek eltérő helyigénnyel, hatékonysággal, és költségekkel járnak, tehát nem árt tájékozódni róluk választás előtt. Csak azért, mert a szomszédnak az egyik fajta van, még közel sem biztos, hogy az a típus nekünk is megfelelő lesz.
A legelterjedtebb típus ma Magyarországon a levegő-víz hőszivattyú, mint például a (Midea M-Thermal MHA-V10W/D2N8-B levegő-víz hőszivattyú 10 kW vagy 12 kW). A telepítése, helyigénye és kiépítési költsége ennek a típusnak a legkedvezőbbek, ugyanakkor azt is számításba kell venni, hogy hozzávetőleg -25 fok alatt már közel sem olyan hatékony, mint a másik két típus. Hazánkban a telek nem olyan zordak, így a levegő-víz hőszivattyúk is megfelelő hatékonysággal működhetnek.
Víz-víz hőszivattyúk akkor érik meg igazán, ha már van kiépített fúrt kút a telkünkön, ugyanis így kedvezőbb feltételekkel vághatunk bele a hőszivattyú kiépítésébe. Ennek hiányában viszont földmunkákkal, kútfúrással, és engedélyeztetési folyamattal is számolnunk kell, és persze lényegesen drágább költségekkel.
A harmadik típus a geotermikus hővel dolgozó hőszivattyú, mely ugyan a leghatékonyabb a három típus közül, de ez a legdrágább is. Arról már nem is beszélve, hogy a költségeket tovább növelheti a talajszonda mélysége, ugyanis bizonyos mélység után már többféle engedélyre is szükség lehet.
Bármilyen ingatlanba lehet hőszivattyút beépíteni?
Nem véletlen, hogy Magyarországon a legtöbben a levegő-víz megoldásokat választják, mert bár nem ez a leghatékonyabb, de a hazai klíma szempontjából így is megfelelő hatásfokkal bír, és kiépítés tekintetében ez a legkedvezőbb. Érdekes kérdés persze, hogy milyen típusú ingatlanba lehet ezt a fajta hőszivattyút beszerelni. A helyzet az, hogy valójában bármilyen típusi ingatlan esetében kivitelezhető lehet, már amennyiben elfér.
Ugyanakkor vannak tényezők, melyeket mindenképp számításba kell venni. Először is lényeges kérdés, hogy milyen fűtési rendszer van kiépítve. A hőszivattyú ugyanis padló-fal- és plafonfűtéssel, fancoil rendszerekkel, illetve acéllemezes radiátorokkal kompatibilis elsősorban. Ha másfajta fűtési rendszer van, azokhoz nem csatlakoztatható, tehát az új rendszer kiépítésével is számolunk kell.
Az is lényeges kérdés, hogy az ingatlan fűtés és hűtés szempontjából veszteségmentes-e. Amennyiben nem, akkor a szigetelés és a nyílászárók kérdésével is foglalkozni kell.
Átalakítások, melyekkel számolni kell
Levegő-víz hőszivattyú esetén a kültéri egységhez megfelelő beton alapra van szükség, tehát földmunkákkal és betonozással kell számolnunk. Ezt követi a fal fúrása, hogy a csővezeték az ingatlanba jusson, onnan a beltéri egységbe, illetve a hőközpontba. A hőközpontban egy víztartálynak is helyet kell biztosítani, tehát ennek helyigényével is számolnunk kell. Mivel a hőszivattyú árammal működik, elektromos munkálatokra is szükség lesz. És persze ki kell építeni a kapcsolatot a hűtő-fűtő rendszer és a hőszivattyú között is. Ennek egyedül nem érdemes nekiállni, még a részfolyamatok esetében is célszerű szakemberre bízni a munkát.
Kérdések, melyekre a hőszivattyú beépítés előtt mindenképp érdemes választ adni
Most, hogy már tisztában vagyunk azzal, hogy hova kerülhet hőszivattyú, illetve milyen munkafolyamatokkal kell majd számolunk, nem árt még pár kérdést feltenni magunknak, mielőtt megvásárolunk egy hőszivattyút, akár egy Midea M-Thermal MHA-V10W/D2N8-B levegő-víz hőszivattyút, akár más fajtát. Lássuk, melyek is ezek a lényeges kérdések?
Mire szeretnénk használni a hőszivattyút?
Rendkívül fontos, hogy még beépítés előtt eldöntsük, hogy hűtésre, fűtésre, vagy mindkettőre szeretnénk majd használni a hőszivattyút, esetleg meleg víz előállítására, netalántán mindháromra egyszerre. Fontos kérdés ez, hiszen a használat módja vagy módjai nagyban befolyásolják majd, hogy milyen megoldások közül válogathatunk.
Milyen típusú hőszivattyúban gondolkodunk?
Ahogyan azt már fentebb is említettük, hőszivattyúból is többféle típus van: víz-víz, levegő-víz, illetve geotermikus. Fontos, hogy kiválasszuk, melyiket is szeretnénk. Hazánkban a levegő-víz hőszivattyúk a legelterjedtebbek.
A meglévő fűtési rendszerhez hozzákapcsolható a hőszivattyú?
Az is lényeges kérdés, hogy jelenleg milyen fűtési rendszerünk van, és mennyire szeretnénk ehhez hozzákapcsolni a hőszivattyút, egyáltalán van-e erre lehetőségünk. Ezt mindenképp érdemes kideríteni, hiszen így akár még többet spórolhatunk a fűtési költségeken.
Adott-e minden feltétel a hőszivattyú fogadására?
Attól, hogy elvileg bárhova telepíthető hőszivattyú, még koránt sem biztos, hogy minden feltétel adott hozzá. Érdemes a szakembereket erről is megkérdezni az előzetes felméréskor, mert akár az is kiderülhet, hogy túl költséges a telepítés. Ez pedig jobb, ha időben kiderül.
A szigetelés és a nyílászárók állapota is megfelelő?
A fűtés-hűtés kérdésében nagy szerepe van a megfelelő szigetelésnek és a nyílászáróknak is. Nagyon nagy hőveszteség érhet minket, ha ezek nem megfelelőek, így a hőszivattyú sem feltétlen fog a leghatékonyabban működni.
Milyen hőfokot szeretnénk az otthonunkba?
A teljesítmény kérdése is lényeges, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hőfokot szeretnénk elérni, illetve mennyi vizet szeretnénk használni. Ezek ugyanis nagyban befolyásolják majd a választásunkat.
Van napelem vagy napkollektor, esetleg tervezünk ilyesmit a jövőben?
Manapság az elektromos áramot igénylő fűtési megoldások esetében egyre többen vásárolnak napelemet vagy napkollektort, hiszen így minimalizálni tudják a fűtési, vagy épp a meleg víz előállítási költségeiket. A hőszivattyúk esetében is fontos, hogy van-e már telepítve napenergiát használó megoldás, ha pedig nincs, szeretnénk-e majd a jövőben. Egy Midea M-Thermal MHA-V10W/D2N8-B levegő-víz hőszivattyút például lehet napelemes rendszerrel kombinálni, de nem biztos, hogy minden típussal ez a helyzet.
Milyen engedélyekre van szükség?
Hőszivattyú típusától függően szükség lehet engedélyre a beszereléshez. Amennyiben társasházban lakunk, a lakóközösség engedélye kellhet, de akár hatósági vagy önkormányzati engedélyeztetésre is számítanunk kell. Célszerű ennek utánajárni, mielőtt bármibe is belefognánk.
Új ház építéséről vagy korszerűsítésről/átépítésről van szó?
Az sem mindegy, hogy a meglévő lakásunkat szeretnénk korszerűsíteni, és beépíteni egy hőszivattyút, vagy egy új építésű házról/lakásról van szó, ahol már eleve betervezhető a hőszivattyú helye.