Hőszivattyú kérdések-válaszok (1. rész)

1. Milyen típusú hőszivattyút válasszak?

A hőszivattyú egy hatékony és környezetbarát berendezés, mely képes egyik helyről a másikra hőenergiát átjuttatni, tehát hűteni és fűteni, de akár meleg víz előállításra is alkalmas lehet. Amikor felmerül bennünk, hogy a hőszivattyú remek megoldás lenne az otthonunkban, akkor számos döntést kell meghozunk. Az első, hogy milyen típusú hőszivattyút válasszuk.

Attól függően, hogy milyen megújulós energiát használ fel, a hőszivattyúknak többféle típusa is elérhető már:

• Levegő-levegő hőszivattyú: ez a típus a kültéri levegő hőjét veszi fel, és azt juttatja a beltérbe. Előnye, hogy egyszerűen telepíthető, meglehetősen kedvező áron juthatunk hozzá, és akár hűtésre és fűtésre is alkalmas lehet. Ugyanakkor azzal is tisztába kell lenni, hogy extrém időjárási körülmények között nem igazán hatékony.
• Levegő-víz hőszivattyú: ez jelenleg az egyik legnépszerűbb hőszivattyú megoldás. A berendezés a hőt a kültéri levegőből vonja el, ezt továbbítja a vízbe, ennél fogva fűtésre és meleg víz előállításra is alkalmas. Nagy előnye, hogy gyorsan és egyszerűen lehet telepíteni, ráadásul szinte bárhova. A telepítése nem kerül plusz költségbe, és semmilyen extra előkészületet nem igényel. Viszonylag gyorsan megtérül ez a befektetés. A hátránya viszont, hogy enyhe időjárási körülmények között javasolják, mivel az extrém hidegben plusz rásegítésre lehet szükség, ez pedig csökkentheti a berendezés költséghatékonyságát.
• Talajhő-víz hőszivattyú: ilyen berendezés például a talajszonda. A talaj-víz hőszivattyúk a talaj hőjét vonják el, mely hűtésre és fűtésre is használható. Magas hatékonysággal bír, melyet a külső időjárási körülmények sem befolyásolják olyan nagy mértékbe, mint mondjuk a levegő-víz szivattyúkat. Amivel viszont számolni kell, hogy a telepítési költsége ennek a típusnak lényegesen magasabb.
• Víz-víz hőszivattyú: ez a típus természetes víz közeget használ a működéshez, mint például a kútvíz. Mivel a kútvíz hőmérséklete viszonylag állandónak mondható, ennél fogva ez a típus sem függ annyira a külső hőmérséklettől. Ami miatt sokan nem merik választani az az, hogy jelentős többletköltséget jelent a kútfúrás, és többletmunkát is.

Mielőtt bármelyik berendezés mellett letennénk a voksunkat, mindenképp gondoljuk végig, hogy mire is szeretnénk használni a hőszivattyút: csak hűtésre és fűtésre, vagy meleg víz előállításra, szellőztetésre is. Az időjárási viszonyokat is érdemes végiggondolni. Az elmúlt években nem volt hazánkban extrém hideg télen, vagy túlságosan aszályos nyáron, így a levegő-víz szivattyúk is jó megoldást jelenthetnek.

A hőszivattyú vásárlás első lépése mindig a megfelelő típus kiválasztása, melyhez természetesen több szempontot is figyelembe kell venni. Természetesen a megfelelő megoldás kiválasztásában szakszerű segítséget nyújtunk, és szívesen segítünk abban, hogy Ön a legjobb döntést hozhassa meg, tehát a megfelelő típusú berendezés kerüljön otthonába.

2. Mekkora kapacitású hőszivattyúra van szükségem?

A hőszivattyú kiválasztásnál többféle szempontot is figyelembe kell venni, többek között az sem lesz mindegy, hogy mekkora kapacitású berendezést választunk. Az sem jó, ha alulméretezett egy hőszivattyú, de az sem, ha túlméretezett.

Az alulméretezett hőszivattyúkat kicsit úgy kell elképzelni, mint egy autót, amelynek túl kicsi a motorja, mégis nagy sebesség mellett szeretnénk dombnak felfelé használni. Ennek az lenne az eredménye, hogy a motor folyton túlpörögne, nőne a fogyasztása, és hamar tönkre is menne. Valami hasonló történik, ha alulméretezett hőszivattyút választunk. túl sok áramot fogyasztana, nagyon küszködne, és végül viszonylag hamar lenne szükség újra, mert a folyamatos megterhelés miatt csökkenne az élettartama.

A túlméretezett hőszivattyú is hasonlóan problémás, mert ilyenkor folyton újraindulna, aztán leállna a berendezés, hiszen nagyobb teljesítményre képes, mint amire szükség van. A fokozott ki-be kapcsolás szintén nagyobb energiafogyasztást eredményezne, arról már nem is beszélve, hogy a drasztikus hőmérséklet-különbségek rendkívül kényelmetlenek lehetnek a komfortérzet szempontjából.

A rövid vagy túl hosszú működési ciklusok tehát egyáltalán nem jók egy hőszivattyú működése esetén. Hogy ezt elkerülhessük, rendkívül fontos, hogy a megfelelő kapacitású berendezés kerüljön be az otthonunkba. A megfelelő kapacitás meghatározásához számos tényező megadására van szükség:

• Jelenlegi fűtésrendszer típusa: fontos kérdés, hogy milyen a jelenlegi fűrési rendszer (gázkazán, vegyes tüzelésű vagy elektromos kazán stb.), és ennek cseréje történik a hőszivattyúval, vagy csak kiegészíteni szeretnénk a meglévő rendszert.
• Jelenlegi fűtésrendszer hőleadó berendezéseinek típusa: szintén lényeges kérdés, hogy öntöttvas radiátor, lapradiátor, padlófűtés, mennyezetfűtés stb. van-e az otthonunkban.
• Jelenlegi fűtésrendszer víz hőmérséklete
• Hány fő használ meleg vizet: amennyiben meleg víz előállításra is szükség van, fontos kérdés lesz, hogy hány fő él az adott ingatlanban, akiknek szüksége lesz a meleg vízre.
• Épület terv, gépészeti leírás
• Gépház/gépészeti helyiség: fontos kérdés, hogy van-e az ingatlanban gépház vagy valamilyen gépészeti helyiség, és ha igen, akkor annak mekkora az alapterülete.
• Fűtött tér nagysága: a hőszivattyú kapacitásának meghatározásához elengedhetetlen adat az is, hogy mekkora területet kell majd fűteni.
• Szigetelés: fontos kérdés lesz, hogy az adott ingatlan milyen szigeteléssel bír. Ez is nagyban befolyásolja ugyanis, hogy mekkora hatékonysággal fog tudni üzemelni a hőszivattyú.

A megfelelő kapacitás meghatározása emellett elengedhetetlen egy hőveszteség kalkuláció. Erre azért van szükség, hogy az otthonunkat hatékonyan tudjuk hűteni-fűteni. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor bizony előfordulhat, hogy nem a megfelelő kapacitású berendezés kerül beépítésre. Cégünk a hőveszteség kalkulációt természetesen minden projektnél egyedileg készíti el az ügyfelek számára, így a megfelelő kapacitású berendezést tudjuk ajánlani.

 

3. Milyen hatékonysággal rendelkezik a hőszivattyú?

Amikor felmerül, hogy hőszivattyút szeretnénk vásárolni, akkor a hatékonyság és az energiatakarékosság kérdése mindenképp fontos szempont. A hőszivattyú ugyebár egy elektromos árammal működő berendezés, mely típusától függően a levegőből, a talajból vagy a talajvízből vonja el az energiát, és adja le azt a fűtési-hűtési rendszernek. Mivel a hőszivattyú elektromos áramot fogyaszt, ezért sokan úgy gondolják, hogy nem üzemel hatékonyan. A helyzet azonban az, hogy a villamos energiát nem egy-egy arányban használja fel, tehát egy egységnyi villamos energiából nem egy egységnyi hőenergia lesz, hanem több.

Munkaszámnak nevezzük azt az arányt, ami a villamos energia mennyisége és az előállított hő között van, és ez mutatja egyébként a berendezés hatékonyságát is, vagyis a Coefficient of Performance (COP) értéket. A munkaszámot évente adják meg, ez az „éves munkaszám”. Ha tehát 1000 kilowattóra villamos energiát használ el egy hőszivattyú egy év alatt, és az adott évben összesen 4000 kilowattóra hőt termelt, akkor az éves munkaszám, és a COP érték 4.

A mai modern hőszivattyúk COP értéke 4-7 között szokott lenni, tehát 1kW elektromos áramból 4-7kW hűtési vagy fűtési energia lesz. Ebből is jól látszik, hogy bár sokan gondolják úgy, hogy a hőszivattyúk sokat fogyasztanak, de a helyzet az, hogy ez egyáltalán nem így van. Amikor a hőszivattyúk kiválasztására kerül a sor, érdemes a COP értéket figyelni, tehát megnézni, hogy 1 kW elektromos áramból az adott berendezés mennyi fűtési vagy hűtési energiát képes előállítani. Minél magasabb ez az érték, annál hatékonyabb energiatakarékosság szempontjából is az adott berendezés.

Még gazdaságosabb lehet a hőszivattyú működtetése, ha napelemes rendszert építtetünk ki. Így a berendezés üzemeltetéséhez szükséges elektromos áramot gazdaságosan állíthatjuk elő. Ha erre nincs lehetőség, akkor sem kell aggódni, mert a hőszivattyúk üzemeltetése rendkívül gazdaságos így is, különösen ha H-tarifát is igénybe veszünk.